Tag Archive | internet

‘Hogyan öli meg az iskola a kreativitást?’

Egy TED-es videó alapján fog felépülni ez az érdekes, és sokakat megosztó témájú cikk.
Íme a videó: http://www.ted.com/talks/ken_robinson_says_schools_kill_creativity

A videó megnézése után elgondolkodtam, mert egyetértettem vele, ha nem is teljes mértékben. Már a címe is megfogott ennek a unleash-creativityvideónak: Hogyan öli meg az iskola a kreativitást? Mit jelentsen ez? Egy dolgot sem tudtam felsorolni ami esetleg ‘megölhetné a kreativitást’ és az iskolában zajlik. Gyorsan hozzáteszem, hogy ebben a cikkben NEM a saját iskolámat értem, inkább ezalatt az általános iskolákra gondoltam ahol minden elkezdődik.
A videóban beszélnek arról is, hogy mennyire bizonytalan a jövő. Körülbelül a ‘mai’ gyerekek olyan 2065-ben mennek majd nyugdíjba. De ki tudja, hogy mi lesz akkor? Most pont egy olyan helyzetben vagyunk, hogy már azt sem tudnám megmondani,
 mi lesz 5 év múlva, nem, hogy ilyen hosszú időre előrejósoljak. 

Szögezzünk le valamit még itt az elején. Minden gyereknek van tehetsége! Kinek ebben, kinek abban, a lényeg, hogy van. Sokan nem fedezik fel, vagy egyszerűen nem tudnak rájönni arra, hogy ők miben azok. A tehetség egyik alappillére a kreativitás. Ez itt a kulcsszó. Viszont rengeteg olyan ismerősöm van akik meg vannak győződve arról, hogy ők nem is kreatívak. Ha azt mondom, hogy kreatív vagyok akkor mire gondol a többség? Valószínűleg arra, hogy jó a problémamegoldó képességem, ügyesen rajzolok, vagy olyan ötleteim támadnak amik utánozhatatlanok. De azt elfelejtik, hogy a kreativitás nagyon sokszínű. Ha nagyon jó hajakat tudsz készíteni, vagy bármikor tudsz egy jópofa új-szerű fonattal előállni az is egyfajta kreativitás.

Lehet, hogy a következő kijelentésemen kicsit meg fogsz lepődni de azt kell, hogy mondjam, hogy a kreativitás egyenlő a tévedéssel. Gondolj csak bele! Mi történik akkor amikor tévedünk? Előálltunk a saját ötletünkkel, de az valamiért nem felelt meg az úgymond elvárásoknak. Így történt! Ha nem vagyunk elég bátrak tévedni nem tudunk majd előállni valami újjal, valami eredetivel! Milyenek az egész kicsi gyerekek? Tévednek, sokat, de nem félnek tőle, mert ők ebből tanulnak. Elmentek az állatkertbe és azt mondja a kígyóra, hogy: -Nézd anya milyen nagy giliszta! Nevetünk rajta, hiszen micsoda elképesztően aranyos ötlet egy kígyót “nagy gilisztának” hívni, természetesen kijavítjuk ,hogy az bizony nem egy giliszta. De ő megpróbálta! Nem tudta a nevét az állatnak, de a kis fejében megpróbálta összerakni, hogy vajon mi lehet az? Na ezt hívják kreativitásnak! Elő mert állni az ő saját ötletével!
Sajnos mire felnőnek a legtöbb gyerek elveszti ezt a fajta képességét. Már nem mernek tévedni, mert az egy HIBA.

Bekerülnek a kisiskolások első osztályba. Mit tapasztalnak? Azt, hogyha tévednek azonnal lehurrogják őket, NEM szabad tévedni, mindig a precizitásra, a tökéletességre törekedjenek! Beléjük nevelik azt a hitet, hogy a hibák a legrosszabb dolgok amiket elkövethetnek. Ezek után nagyon kevés gyerek elég bátor, és merész ahhoz, hogy még ezek után is előálljon a “saját” ötleteivel, még ha azok tévedések is.
A videóban elhangzik az is, hogy ez a módszer egy fajta ki-oktatás a kreatív képességekből.
Mint már mondtam, mindenki művésznek születik. A probléma, és a nehézség művésznek maradni miközben felnövünk. Van egyfajta hierarchia a világban, a diplomák száma, a nyelvtudás, és sajnos a művészet legalul van, bármennyire is fontos lenne. Vajon mi történik azokkal a gyerekekkel akiket nem ismernek el az iskolában? Mert ők mások, vagy esetleg egy egyedi dologban tehetségesek?  Sajnos legtöbbjük feladja a küzdelmet, és inkább olyasmibe vág ami az ‘elvárásoknak megfelel’. Régen mit is jelentett a diploma? Többnyire azt, hogyha van, akkor egyértelműen egy jó, vagy jobb munkát kapsz mint az átlag. Ma mit jelent egy diploma? Azt nem mondom, hogy semmit, de tulajdonképpen nem állna messze az igazságtól. Rengeteg olyan frissen egyetemről kikerült diák van akik munkanélküliek, mert nem alkalmazzák őket, nincs rájuk szükség. Két lehetőségük van, keresnek tovább, de addig is valamiből meg kell élni, elmennek egy olyan munkahelyre ahol akkor is dolgozhatnának ha nem lenne diplomájuk, vagy kimennek külföldre hátha ott több sikerük lesz. A magyar diákok  többsége az utolsó- illetve az utolsó előtti lehetőség mellett dönt.

Tudom, hogy nehéz lenne mindenkire időt szánni, de érdemes lenne felfedezni a különböző tehetségeket. Legyünk nyitottak a másra, a saját kreativitásra, ne legyünk olyan befásult gondolkodásúak mint a többiek. Legalább minket érdekeljen, hogy a közeli barátaink miben tehetségesek. Ha mesélnek nekünk élményeikről, vagy olyasmiről ami őket érdekli ,hallgassuk meg őket! Ha nincs ötletük, hogy miben tehetségesek, segítsünk nekik megtalálni az érdeklődési körüket. De magadról se feledkezz meg! Szánj arra időt, hogy megismerd a képességeidet, saját magadat! :)

Mások véleménye

 Ez egy érdekes téma. Hiába mondják azt az emberek,hogy nem, engem nem érdekel mások véleménye, legalább egy kicsi része a lelküknek érdeklődik ez iránt. Így felmerül a kérdés: tényleg nem érdekel mások véleménye, vagy csak elhitetem magammal ezt?
 Alaposan gondold meg,hogy mi a válaszod. who
Például, megmered ezeket a dolgokat tenni?

  • Kiállni a Hősök tere közepére és a barátnőiddel egymást fotózni, mikor ott annyi ember van…?
  • Felszállni a buszra bakancsban, szoknyában ,egy ingben ,gördeszkával a kezedben? (ez csak egy példa volt, a kérdés arra irányul,hogy felmered e vállalni az igazi stílusod még akkor is ha eltér a megszokottól?
  • Kiállni az emberek elé és elmondani, hogy te nem értesz egyet velük valamiben?
  • Megvédeni a barátnődet mikor mindenki szidja? 
  • Mosolyogni, vagy hangosan nevetni az utcán mikor senki sincs veled?

Számold össze a pontjaid. Nem baj, ha mondjuk az eredménye 0 pont lett, mindig jobb ,hogy kiderült, mint,hogy még most is magadnak hazudsz.
De mégis miért érdekel minket mások véleménye?
Jó kérdés. A társasági életben, egy közösségben vannak olyan..íratlan szabályok. Bizonyos elvárások. Lehet,hogy ezekkel te egyetértesz,de könnyen előfordulhat, hogy nem. Aki “nem tartja be” ezeket, furán néznek rá, elítélik, megcímkézik, azért mert ő EGYEDI. Először én is azt hittem,hogy áh, dehogyis, a mi volt osztályunkba soha nem voltak ilyesmik. Pedig volt bőven belőle! Most elmélkedj egy kicsit. Érnek téged olyan elvárások amik számodra fontosak? Melyikekkel nem értesz egyet? Miért nem? Írd át őket olyanra amiket TE szeretnél betartani, nem pedig VELED akarják ezt megtenni. Ilyenekre gondolj: (ezek csak példák!!)

  • Az a menő akinek ombre a haja
  • Az a jó ha 9 kg alapozó van rajtad
  • Az a szép ha vékony vagy, és minden ruha jól áll.

Könnyen meglehet,hogy  több féle elvárások érnek ,és ezek ellentmondanak egymásnak, mégis melyiket tartsd be? DÖNTSD EL! Ez a te életed! Nehogy már, mások szabják meg a stílusod! Állj a sarkadra! Ne engedd,hogy befolyásoljanak. Sőt, azt is megteheted,hogy mindenféle elvárást “kitörölsz” magadból. Számodra nem léteznek ilyesmik. Rajtad áll. ;) 

 Fontos,hogy ki mit gondol?

Nem. Legalábbis részben nem. Próbálj meg CSAK azok véleményére adni akiknek ÉRDEKEL is a véleménye. Most komolyan…kit izgat,hogy Ask.fm-en azt írták,hogy :Csúnyaaaa  vaagy :S
Tudod a nevét? Ki ez egyáltalán? Gondolkozzunk egy picit. Látott egy képet rólad, 1 !!!!! db-ot és elkönyvelte, hogy csúnya vagy? Na ne már…ez az ő szegénységi bizonyítványa! Amikor ér egy intenzitás, pozitív vagy negatív először pörgesd le magadban ,hogy érdekel-e vagy nem? Ha úgy döntesz,hogy nem akkor egyik füleden be, másikon ki.
Arra azért ügyelj, hogy ne utasíts el mindenkit magadtól. Ha a legjobb barátnőd finoman megjegyzi,hogy amit épp most próbáltál fel gatya nem épp a legelőnyösebb, nem rosszindulatból mondja. Csak segíteni szeretne! A rosszindulat és az építő kritika között ég és föld a különbség.

Miért esik mégis rosszul, ha bántó vélemény nyilvánítást kapok?

Teljesen természetes,hogy első körben rosszul fog esni egy ilyen dolog. De gyakorlás teszi a mestert! Ne foglalkozz vele! Mond el magadban 3-5 x ,hogy nem érdekel. Ki ez nekem? Ismerem őt? Fontos,hogy mit hablatyol itt össze-vissza? Egyszerűen nevess ,vagy mosolyodj el. Zavarba fog jönni, hogy ennyire “semmibe veszed” az ő szerinte roppant fontos, és bántó véleményét. ;)

Kritika, kritika hátán

Igen…az még hagyján ,hogy a metrón csúnyán néznek rád, de mi van ,ha valakitől olyan kritikát kapsz,hogy legszívesebben elásnád magad? Mérlegelj! Ugyanúgy működik. 

  • Érdekel,hogy mit mond?
  • Ez építő kritika ,vagy csak bántó megjegyzés?
  • Érdemes vele foglalkozni?

Ne sértődj meg azonnal ,tudom nagyon nehéz, de lehet,hogy olyan kritikát kapsz ami később a javadra válik. Csak nyugodtan, ne kapd fel a vizet azonnal :) 

Remélem segítettem ezzel a cikkel, és ne feledd: Vállald fel önmagad! Mások mit gondolnak? Who cares? :D

 

 

 

Internet: függőség

Kép

Gondolom te is ismersz olyan embereket,vagy akár te vagy az, akik egész nap a Facebook-on, Instagramon, Youtube-on, vagy egyszerűen csak az interneten lógnak. Tudom, hogy ez a 21. század, de nem hinném, hogy helyes ami a mai világban történik.  Ha te is a Függők közé tartozol és ezt nyugodtan bevallhatod magadnak, mert ha az vagy, és nem vagy hajlandó tudomást venni erről akkor te jársz rosszul, hiszen csak magadnak hazudsz:/ Itt az ideje Leszoknod! 

1, lépés: Függő vagyok?

Először is meg kell tudnunk, hogy tényleg az vagy e…válaszolj az alábbi kérdésekre: 

  • Előfordult már olyan,hogy elvesztetted az időérzéked, és akár több órát is a géped/ laptopod előtt töltöttél internetezéssel? 
  • Minden nap, vagy akár egy nap többször, óránként, 3 óránként látogatod a Facebook profilod?
  • Nehezen szakadsz el a géptől, mondjuk ebédnél ,vagy este?
  • Épp csinálsz valamit (lecke,rajz,olvasás,írás) és egyszer csak csapot-papot otthagyva rohansz ránézni a netre, nehogy valamiről lemaradj? 
  • Hanyagolod mostanában a régebben szeretett tevékenységeidet, például régen sokat olvastál, ma már nagyon ritkán veszel a kezedbe könyvet, helyette Internetezel? 
  • Amikor a barátaiddal töltöd az időt, szoktál internetezni, mondjuk a telefonodon keresztül? 
  • Több mint 3 profilod van? (Facebook,Instagram,Twitter,IWIW,Freemail, esetleg játékoldalakon?) 
  • Vársz a buszra,vagy valakire,és azonnal megnézed van-e esetleg Wifi az adott helyen, az,hogy elővedd addig is a leckéd, vagy egy könyvet/újságot, már eszedbe sem jut?
  • Alig vagy a családoddal a nappaliban, nem beszélgettek, mert a szobádban gépezel? 
  • A telefonodon szinte mindig be van kapcsolva, vagy a Wifi, vagy az Adatforgalom? 

Ha 4, vagy annál is több kérdésre, igennel feleltél sajnos téged is utolért az Internetfüggőség…de nem kell aggódnod, mert akaraterővel gyógyítható ez a csúnya betegség. 

2, Miért nem állok le?

Annyiszor megfogadtad már ,hogy mostantól számítva 1 hétig nincs Facebook, vagy ma nem kapcsolod be egyáltalán a laptopod valami oknál fogva a terv meghiúsult..de miért? Miért nem bírsz leállni? Ez egy elég erős példa lesz, de az Internet, olyan mint a cigaretta, próbálsz leszokni róla, de nem bírsz. Vagy csak nincs elég akaraterőd. Most is meg kell kérdezned magad: Mi az amitől félsz? Hogy esetleg lemaradsz valamiről, nem tudod nyomon követni az eseményeket? Nem látod, hogy esetleg lájkolta e valaki az elmúlt 1 órában a Profilképedet? És most őszintén….miért is fontosak ezek a dolgok? Kinek van jobb élete: 

  • Annak akinek a profilképén van 900 lájk, van 1500 ismerőse és ask.fm-en 1000000000 “lájk”ja?
  • Vagy annak akinek rengeteg barátja van, sok-sok élménnyel gazdagodott a nyár folyamán, van társasági élete, esetleg Facebook-ja is, de csak kommunikálásra, kapcsolatteremtésre használja?

Mérlegelj! Mit tartasz fontosnak? 

3, Vess ennek véget!

Nem azt mondom,hogy akkor holnaptól nincs net, hanem szépen fokozatosan csökkented a mennyiséget. Például Facebookra csak minden második nap mész fel, aztán 3. aztán hetente egyszer. A heti 1 az már elég jó arány. Hétköznap napi 2 órát netezhetsz. A telefonodon kikapcsolod a Wifit, maximum este nézheted meg ,de akkor sem órákig. Elképzelhető,hogy egy kicsit üresnek fogod magad érezni miután megtetted ezeket a változtatásokat, de hidd el sokkal jobb lesz ez így. Legyen helyette életed, menj el sportolni! Csináljatok programokat a barátaiddal, rajzolj, legyél kreatív. Csináld azt amit szeretsz! Régen sem volt internet, és mégis milyen jól érezték magukat a gyerekek. ;)