Ma egy fontos tényre jöttem rá. Hiába írok nektek a pozitív életről, arról, hogy az életnek bizony jó oldala is van, ha a hozzáállásunk “megcáfolja” az olvasottakat. Nem tudsz fejlődni, ha a hozzáállásod negatív, csak az akadályokat és a nehézségeket látod magad előtt. Mindennek van jó oldala, bár sokszor úgy tűnik, hogy ez a kijelentés nem igaz. Pedig de, csak időt kell szánni rá,hogy megtaláld.
Egy átlagember “alapszemlélete”
A negativitás. Ezt nem rosszindulatból mondom, de ezt látom. Esik az eső, az emberek vonaglanak az utcán, faképpel, felvonszolják magukat a metróra, ahol már nincs ülő hely (természetesen) szomorkásan körbenéznek, majd beállnak a sarokba. Miért így kell ezt? Esik az eső. Nem túl szerencsés, de milyen nagyszerű, felvehetem az esőbakancsomat amit úgy szeretek, és az eső illata olyan finom, ha bentről nézünk kifelé, még hangulatos is, az esős utcát nézni. A metrón: legalább felfértem, milyen jó, így hamarabb odaérek ahová szeretnék, úgy sem utazok olyan sokat, ülök eleget én az iskolában, nem hogy még a metrón is ücsörögjek. Mennyivel másképp hangzik ez, nem? Az emberekkel az a baj, hogy félnek változtatni. Félnek attól, hogy mi lenne, ha másképp nézné a dolgokat. Annyira belefásultak a környezetük viselkedésébe, hogy meg sem próbálnak kilépni onnan.
Fordítsuk a javunkra
A kellemetlen, rossz dolgokat is tudjuk a magunk javára fordítani. Ha történik veled valami aminek nem örülsz, mert valóban pocsék volt az időzítés, az egész akkor MÉRLEGELJ. Pro és kontra érvek. Miért volt rossz? Valószínűleg ezek lesznek többségben, de ne ijedj meg! Miért volt mégis, mindennek ellenére jó? Nehezen fogod őket összeszedni, és ha találsz egyet már légy magadra büszke! Tedd fel ezeket a kérdéseket, hátha így könnyebb lesz:
- Tanultam belőle valamit?
- Ha igen mit, miért hasznos ez nekem?
- Rádöbbentett valamire amit eddig észre sem vettél? Mire, hogy hogy eddig nem láttad?
- Mi történt az eset után? Ha nem történt volna meg akkor is ugyanezt tetted volna utána?
Ha még mindig nem érted, nem találod a jó oldalát kérj segítséget! Meséld el egy közeli barátodnak/családtagodnak, hogy mi történt veled, tudod, hogy ez rossz, mégis…mi lehet a jó oldala, együtt talán könnyebb gondolkodni. :)
Nincsenek véletlenek
Nincsenek. Saját példámból tanultam. Nagyon, tényleg nagyon el szerettem volna menni 6 osztályos gimibe, de sajnos nem vettek fel. Rosszul éreztem magam, főleg, hogy 2 legjobb barátnőm pont abba az iskolába ment ahová én is szerettem volna. Akkor még nem is sejtettem ,hogy esetleg lehet ennek jó oldala is. Most, 2 év elteltével jöttem rá, hogy valóban nem történt mindez véletlenül. Most felvettek a Madách Imre Gimnázium-ba ami életem legjobb döntésének bizonyul. És ezalatt a 2 év alatt olyan dolgokban volt részem amiben lehet, hogyha elmegyek soha nem lett volna. Külföldi kirándulások, új barátok, rengeteg élmény. Nem bántam meg, sőt örülök, hogy maradtam. Mert ha nem így tettem volna, és inkább egy gyengébb suliba mentem volna át, csak azért, hogy elmenjek az általánosból rosszul döntöttem volna.
Ezzel a történettel azt szeretném mondani, hogyha valami balul sül el, nem úgy történik ahogy azt várjuk annak van OKA, mert nincsenek véletlenek. Gondolj életed egy eseményére ami akkor förtelmesnek tűnt, aztán BIZTOS, hogy rájöttél ennek volt oka. Tehát ha valami váratlan fordulatot vesz, mondjuk épp az ellenkező irányba, ne keress kibúvót. Várd ki a végét! Nem véletlenül történnek a dolgok, van okuk még ha elsőre nem is látjuk azt.
“Úgysem…”
Ezt a mondatkezdést felejtsd el! Még bele sem vágtál valamibe, de már úgy állsz hozzá, hogy:
- úgysem tudnám megcsinálni
- úgysem írna vissza
- úgysem érdekelné
- úgysem tudna segíteni
- úgysem engednének el
Ne! Annyi ilyet hallok, hogy nem győzném számolni. Most úgy őszintén. Mitől félsz? Persze mindenki fél attól, hogy elbukik, és akkor az emberek majd “mutogatnak” rá, hogy: Igen, ő ott elrontotta…stb. Ismerem a történetet. De mégis, mi vesztenivalód van?Ha nem sikerül újra megpróbálom, ha nem ír vissza, másképp keresem meg őt, ha nem érdekli, máshogy fogalmazom meg, ha nem tud segíteni máshoz fordulok, ha nem engedik meg, máshogy érvelek mellette! MINDENRE van megoldás, és az nem hozzáállás, ha magamat ostorozom folyamatosan. Ha sosem próbálod meg, sohasem fogod megtudni, hogy mi lett volna ha…
És még valami. Azért élünk, hogy tanuljunk, fejlődjünk. Egy párszor már leírtam, de azért megemlítem még egyszer, hogy a hibáinkból, bukásainkból tanulunk. Ha valami nem jön össze, el tudunk rajta gondolkodni, hogy miért nem sikerült? Aztán amikor újra nekiállunk másképp csináljuk és SIKERÜLNI FOG!
Bevonzzuk magunknak!
A jót, és a rosszat is! Ha arra gondolsz, hogy MEG TUDOM CSINÁLNI! KÉPES VAGYOK RÁ! Akkor valóban menni fog, ha mégsem akkor legbelül a szívedben nem hittél benne. Ha nem hiszel benne akkor nem fog. Persze tenni is kell érte, de ha úgy érzed mindent meg tettél, akkor mégsem. 1 dolgot még tehetsz: vonzd be magadnak! Ne gondolj arra, hogy: lehet, hogy igen, lehet, hogy nem, arra meg végképp ne:, hogy nem fog menni. Legyél magabiztos, higgy magadban, és a céljaidban amiket el tudsz érni! Ne légy kishitű, te sem vagy kevesebb mint mások. Ezt jól jegyezd meg!
„Ha elszalasztjuk a percet, a következőben újra próbálkozhatunk, ha azt is elszúrjuk, megint… előttünk az élet, hogy sikerüljön.” /Tajtékos napok c. film/